*Nana POV*
Jiyong csókja, mint mindig, most is égette az ajkaimat. Fogalmam sincs, hogyan volt képes ekkora hatást gyakorolni rám.
Vele mindig, minden könnyebbnek tűnt. Bár, amikor kiléptem a Big Bangből, azt hittem, hogy köztünk vége mindennek. De most bebizonyította, hogy ez koránt sincs így.
Egy ág reccsenését hallottam.
Gyorsan ugrottam el Jiyong mellől, és néztem szét. Sehol senki.
- Paranoiás vagy, kicsi? - kérdezte vigyorogva.
- Nagyon vicces vagy. Ha valaki meglát, nekem végem - sóhajtottam egy nagyot.
- Miért?
A kérdése váratlanul ért. És a szituációban az volt a leggázosabb, hogy én sem tudtam a választ.
- Mert így van, és kész. Nem kell tudnod mindenről - feleltem végül.
Kifürkészhetetlen tekintettel meredt rám. Számos titkom volt, és úgy tűnik, ő az egyetlen, aki képes ezt elfogadni.
- Mire jó neked az, amit most csinálsz? - kérdezte.
- Majd egyszer meglátod - sóhajtottam egy nagyot.
- Gondolod, hogy jó vége lesz annak, hogy egy új csapatban mindenkit kihasználsz?
- Igen. A cél szentesíti az eszközt - mondtam, és elindultam. Ha túl sokáig maradok el, a végén még felfigyelnek erre.
Amint kiértem a suli sarkára, Arival találtam szembe magam.
- Te meg mit keresel itt? - kérdeztem elképedve. Most komolyan kihallgatott mindent?
- Ahelyett, hogy válaszolnék, te mondhatnád meg, hogy miért csinálod ezt - felelte dacosan.
- Semmi közöd hozzá.
- Bocs már, szerintem igen is van, mert engem használsz ki, plusz az egész csapatot. A kezdetektől fogva becsaptál, igaz? Csak azért nem te lettél a leader, mert nem akartad, hogy túl sok figyelem irányuljon rád. A háttérből szépen tudtad bontogatni a tervedet.
Hú, ez a lány nem is olyan hülye!
- És ha így van?
- Akkor ki vagy rúgva a csapatból! Elképesztő, hogy még csak meg se próbálod tagadni!
- Álljon meg a menet! Kinek képzeled te magad? Tény, hogy nem vagyok egy olyan szende szüzecske, mint te. Bár ami azt illeti, érdekből összejönni valakivel sem valami szép húzás. De soha, komolyan soha egyetlen egyszer sem hazudtam. Ez egy aljas feltételezés - mondtam félelmetesen.
- Szóval neked az nem számít hazugságnak, hogy mind a négyünket becsaptál? - kérdezte idegesen.
- Nagy tévedésben vagy kicsi csillag. Különbség van aközött, hogy nem mondtam el nektek mindent, és aközött, hogy becsaplak titeket.
- Jelen esetben a kettő egy, és ugyan az!
- Állítsd le magad - jött mögém Jiyong. A derekamra tette a kezét, és Ari szikrázó szemeibe nézett.
- Te meg minek szólsz bele? - kérdeztem tőle.
- He? - nézett rám értetlenül.
- Nem a te dolgod, ne ártsd bele magad - válaszoltam ridegen. Egyedül vele nem akartam pont így beszélni. De felbosszantott, hogy meg próbál védeni. Egyrészt aranyos gesztus volt, de én meg tudok állni a saját lábaimon.
- Jó - felelte egy vállvonás kíséretében, és bement.
- Mégis mióta? - kérdezte suttogva Ari, miután eltűnt.
- Hülye kérdés - feleltem.
- Annyi mindent tudnék rád mondani ebben a pillanatban.
- Felőlem mondjál. De előtte tedd fel a kérdést magadnak, hogy helyes? Biztos, hogy jól átgondoltad a dolgokat, még mielőtt kimondod az első gondolataidat? - kérdeztem.
Egyszerűen elsétáltam mellette, és bementem a suliba. A verseny már véget ért, és amíg a bírák döntenek, rövid buli ment.
- Nana! - kapta el a karomat Minri.
- Mit akarsz? - kérdeztem durván. Nem voltam a legjobb hangulatomban. Még meg kell keresnem Jiyongot, és bocsánatot kell kérnem.
- Nem tudom, hogy miért nem szakítottál még Jiyonggal, de nem is érdekel. De most nem te vagy a főnök, nem ugráltathatsz mindenkit. Elég volt egy kis szikrát szítanod, Ari máris lobbant. Láttad, hogy táncolt. A csapat érdekében mondom, hogy egy táncosnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, főleg, ha az a vezető. Nem szórakozhatsz vele, kedved szerint.
- Ne hogy már én legyek a hibás, amiért ő a leggyengébb láncszem közülünk!
- Idén jött ide, és máris beledobtuk a mély vízbe. Fogalma sincs, hogy mik fognak jönni ezután. Ha már megalapult a csapatunk, tartsunk össze, ne pedig szítsuk a bajokat.
- Akkor most mondom, hogy én ki lettem rúgva - feleltem, és már mentem is tovább.
Minri nem hitte el, amit mondok, csak állt ott megkövülten. Talán Minri tudott rólam a legtöbbet, de még közel sem mindent. Nem is baj ez.
A tekintetemmel végig Jiyongot kerestem. Meg is találtam, ráadásul pont egy lányt kapott le.
Akkor valami eltört bennem. Mindig is azt hittem, hogy egy erős, független nő vagyok, de mint mindenkinek, nekem is volt gyenge pontom. És az az idióta volt az.
Fesztelen arccal megfordultam, és kimentem a friss levegőre.
Bent a zene elhalt, tehát következett az eredményhirdetés. Nekem pedig már nincs ott semmi keresnivalóm…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése