Hyomin POV ~
Fogalmam sem volt, hogyan kezdjek bele, hogy én még sosem voltam bulin, és nem is most akarom elkezdeni, de mire észbe kaptam, már kitoltak, és beültettek az autójukba.
- Én... nem... szeretnék... bulizni - nyögtem ki nagy nehezen.
- Tessék? - hajolt hozzám közelebb Yesung.
- Még sosem voltam... bulin.
- Akkor épp itt az ideje - jelentette ki, majd visszadőlt. A fejemet az ablaknak döntöttem, és erősen imádkoztam, hogy amint kiszállok az autóból, csak belém csapjon a villám, és eltűnjek a Föld színéről.
A kocsi lefékezett, a fiúk pedig őrültek módjára ugrottak ki az autóból. A mellettem ülő Yesung nem bírt várni, ezért felkapott az ölébe, úgy szállt ki velem, majd le is rakott a földre.
- Majd két feles után bátrabb leszel - mondta Eunhyuk, miután látta, hogy vérvörös arccal bámultam Yesungot.
- Nem iszok - suttogtam, és hevesen rázni kezdtem a fejemet.
- Majd meglátjuk - Siwon könnyedén átkarolta a vállamat, és a fülembe suttogott.
- Ahjummaaaaaaaa - A kezeimbe temettem az arcomat, és hagytam, hogy bevonszoljanak a nagy épületbe.
- Zárt körű rendezvény - hallottam meg a biztonsági őr hangját.
Van remény! - kiáltottam fel magamban. Felkaptam a fejemet, és ragyogó mosollyal néztem a nagydarab emberre, és már sarkon is fordultam.
Azonban valaki elkapta a csuklómat, és visszarántott.
- Ne olyan hevesen - mondta nevetve Siwon.
- A Super Junior vagyunk, ők pedig a barátaink - szólalt meg Leeteuk, majd rám és Jinah-ra mutatott.
- Nem szóltak arról, hogy lesz két plusz ember - jelentette ki. Igen, végre valaki, aki az én oldalamon áll!
- Ne örülj ennyire, tuti be fogunk juttatni - kacsintott rám Eunhyuk.
Lebiggyesztettem a számat, és a földre szegeztem a pillantásomat.
- Minnie, ez tuti jó buli lesz! - jelentette ki Jinah.
Bólintottam egy aprót, csak azért, hogy szálljanak le rólam. Nem szerettem, ha sokan foglalkoznak velem.
Sajnos igazuk lett - Leeteuknak elég volt egy telefon, és máris bejutottunk.
Nem csodálom, hogy zárt körű volt, mivel itt volt szinte az összes idol-banda. Az ő számaikat játszották, a híresebbeket sokan dúdolgatták. A fiúkat mindenki üdvözölte, nagyon sokan leragadtak közülünk már a bejárat mellett.
Siwon is közöttünk volt, így amint elengedett, azonnal egy kisebb zugot kezdtem el keresni magamnak.
- Ne olyan hevesen! - állított meg Kyuhyun. - Hölgyeim, milyen italt hozhatok? - kérdezte tőlünk illedelmesen.
- Vizet! - jelentettem ki.
- Vodka narancs - mondta velem egyszerre Jinah. - Elkísérlek - mosolygott a maknae-ra. - Te pedig el ne tűnj! - tette még hozzá, szigorúan rám nézve.
Kettesben mentek el a bárpulthoz, én pedig kicsit távolabb álltam. A fal mellé álltam be, és az embereket kezdtem el nézni.
Természetesen a tekintetem rögtön Henry-t szúrta ki. Három csodálatos lány társaságában nevetgélt éppen, Donghae társaságában.
- Nem szeretnéd féltékennyé tenni? - kérdezte Ryeowook. Észre sem vettem, hogy közelebb jött hozzám.
- Mi-micsoda? - néztem rá elkerekedett szemekkel.
- Csak figyelj - kacsintott rám.
Nagyon közel lépett hozzám, és a nyakamhoz hajolt.
- Ha felébreszted benne a féltékenységet, biztosan rád fog figyelni, és meg akar majd szerezni magának - suttogta.
Mély, reszketeg sóhaj szakadt fel belőlem.
- Nem hiszem - feleltem, közben pedig megcsóváltam a fejemet. De így túl közel kerültem Wookie-hoz, és eldöntöttem, hogy soha többé ilyet.
Arrébb léptem egyet, így újra levegőhöz jutottam.
- Miért adod fel ilyen hamar?
- Vágtak már hozzád gyűrűt teljes erőből? Színtiszta arany volt, egy teljes hónapig meglátszódott a nyoma.
- Akkor miért nem mondasz le róla?
- Szerinted nem próbáltam? - Kicsit elmosolyodtam, hiszen én tényleg nagyon sokszor megpróbáltam már kiverni a fejemből Henry-t.
Jinah POV ~
- Amúgy te hogyan is kerültél bele a képbe? - kérdezte Kyu, miután kikérte az italokat.
- Yesung az unokatestvérem - feleltem neki mosolyogva.
- Az klassz. És Minnie-t honnan ismered?
- Sehonnan - válaszoltam nevetve.
- Akkor miért költöztök össze? - vonta fel a fél szemöldökét.
- Mert aranyos lánynak tűnik, aki magányos - egyszerűen megvontam a vállaimat.
- Ennyi? Szóval engem tuti aranyosnak találsz, és ha észreveszed, hogy magányos vagyok, velem is összeköltöznél?
- Tizennégy fiú mellett megnézem, mikor leszel magányos - vágtam rá.
A pultnak háttal fordult, majd neki dőlt. Színpadiasan felsóhajtott, és a fejéhez emelte a kezeit.
- De engem egyedül hagynak! - mondta. Hangosan nevettem el magamat, és a karjába ütöttem.
- Ha nem énekes lennél, a színészi pályát ajánlanám neked - feleltem.
- Sokan mondták már - fordult felém. - Bár nem tudom miért... - Lenézett a földre, és teljesen úgy nézett ki, mintha mélyen elgondolkozna.
- Ha szőke lenne a hajad, műkörmeid lennének, szoliba járnál, és idegesen kacarásznál, ezután a mondat után már rég itt hagytalak volna - jelentettem ki egy halvány mosoly kíséretében.
- A szőke haj nem az én asztalom, a műkörmöket pedig SooMan nem engedi - vágta rá. Belőlem kitört a röhögés, mert elképzelni nem tudtam Kyuhyun-t körmökkel.
- Itt a két vodka narancs, és egy Speed* - szólt közbe a pultos, miközben lerakta elénk az italokat. Én megfogtam az enyémet, Kyu pedig a sajátját, és a Minnie-ét.
Elindultunk, hogy megkeressük az elveszett báránykánkat, aki éppen Ryeowook társaságában búskomorkodott.
Rögtön utat vágtam magamnak a tömegben, és odamentem hozzájuk. A poharamat Minnie kezébe nyomtam, és kedvesen rámosolyogtam.
- Nem volt víz, ez pedig nem fog neked ártani - mondtam neki.
- De én még nem ittam alkoholt! - vágta rá.
Hihetetlen ez a lány. Mégis melyik bolygóról szalajtották?
- Mi az, hogy még nem ittál alkoholt? - kérdezett vissza rögtön Wookie.
- Sosem jártam el apám rendezvényeire, barátaim sem voltak, egyedül pedig nem akartam sosem inni.
- De most nem vagy se apád rendezvényén, egyedül se vagy, és mi itt vagyunk - jelentettem ki.
Nagyon csillogni kezdtek a szemei, és arra gondoltam, hogy mindjárt elsírja magát.
Mellé léptem, és mosolyogva karoltam belé. Megszeppenten nézett rám.
- Most már barátok vagyunk, ezt pedig ne felejtsd el - suttogtam neki, és a mutató ujjammal a homlokára böktem egyet. Lesütötte a szemeit, és halkan kuncogni kezdett.
Kyuhyun odaadta az én italomat is, amit kortyolgatni kezdtem, egészen addig, amíg meg nem hallottam a következő számot.
- Erre muszáj táncolnunk! - jelentettem ki, és egy kis párkány-szerűségre leraktam a poharamat, elvettem a Minnie-ét is, majd az enyém mellé raktam.
Megfogtam a csuklóját, és a táncparkett felé húztam. Nagyon vonakodott velem jönni.
- Csak lazán! - biztattam, és táncolni kezdtem. Min mereven állt előttem, pont, mint egy cövek.
A fiúk felé néztem segítségkérően, de nem volt rá szükség, mert amint Siwon kiszúrta, hogy Min "táncol", azonnal letámadta.
Mögé állt, a kezét Minnie derekára helyezte.
- Nagyon györcsölsz - jelentette ki Siwon. Min hatalmasat ugrott, előre lépett egyet, és meghajolt Siwon előtt.
Valamit mondani próbált, de a hangos zenétől egyikünk sem hallottam.
Megfogtam Min egyik kezét, maradásra késztetve ezzel, és rámosolyogtam.
- Csak csináld azt, amit én - mondtam neki. Segélykérően nézett körbe, de aztán kiszúrt valamit. Látni akartam, hogy mi borzasztotta el ennyire, de túl hamar nézett újra rám. Pár másodpercig tanulmányozta a mozgásomat, aztán pontosan úgy kezdett el táncolni. Az ütem mintha csak az ereiben csordogált volna, hamar ráérzett a tánc ízére. Mikor ezt Siwon is észrevette, újra mögé állt, és kicsit simulósra sikeredett a táncuk.
De Minnie nem zavartatta magát. A félénksége valahogyan elszállt, és észre sem lehetett venni rajta, hogy kezdő.
Kyuhyun és Ryeowook is csatlakozott hozzánk, egy nagy kört alakítottunk ki, és nevetve kezdtünk el táncolni - az utolsó ütemekre.
Minnie azonnal indult volna visszafelé az eddigi helyére, de Ryeowook megállította.
- Várjuk meg a következő számot - kérte tőle. Min elpirultan bólintott.
Ami pedig pont egy Super Junior szám volt, méghozzá a Sexy, Free & Single.
- Csináljunk egy táncversenyt! - jelentette ki Siwon.
- Jó, de koreográfiát nem ér! - mentem bele. Mindenki bólintott.
- Csapatokban táncoljunk - adta az ötletet Kyuhyun.
Minnel sajnos külön "csapatba" kerültünk. Én Kyuhyunnal voltam, Min pedig Siwonnal és Wookieval.
Mi kezdtünk, nem akartam Mint rögtön a mély vízbe dobni.
Kyu-val nekünk nagyon könnyű dolgunk volt, mert csak ketten voltunk. Ő irányított, én pedig követtem a mozdulatait. A végén - ahogyan a filmekben szokás - intettünk nekik, közben pedig egymásra mosolyogtunk.
Kicsit elragadtattuk magunkat, és már új szám következett.
Soha nem hittem volna, hogy egyszer eljutok egy ilyen helyre, és egy ilyen aranyos fiúval fogok táncolni.
Ahogyan azt sem hittem volna, hogy Min ha levetkőzi a félénkségét, profi szinten táncol.
Magabiztos léptekkel indult előre, a két fiú pedig megmozdulni sem tudott, ahogy senki más sem. A körülöttünk táncolók is csak Min-t nézték.
Minnie hihetetlen lendülettel kezdett bele a táncba, olyan mozdulatokat is belerakva, amikből rögtön kitaláltam, hogy ő nem most táncol először.
Végig engem nézett, gondolom azért, mert bennem megbízott már annyira, hogy ne rontsa el, ha realizálódik benne, hogy más is figyeli.
Tapsolni kezdtek egy páran, végül pedig Siwon csatlakozott Minhez. Nagyjából olyan felállásban táncoltak, mint mi Kyu-val, de ez mégis kicsit más volt.
Ők is a szám végéig táncoltak, aztán Min csillogó szemekkel nézett a szemembe, és intett, hogy mi jövünk.
Bólintottam, és eltökélten léptem a kis körünk közepére.
Szerencsénk volt, mert a következő dal üteme nagyon jó volt.
Még párszor lecseréltük egymást, de miután teljesen kifáradtunk, visszamentünk az eddigi helyünkre. Nevetve karoltam át Minnie vállát.
- És te még rejtegetted, hogy így táncolsz - mondtam neki, a többiek pedig bólogatni kezdtek.
- Nem vagyok rá büszke - a tekintetét teljesen leszegte.
Valaki ujjai a csuklóm köré fonódtak, és maga után kezdett húzni. Meglepetten néztem rá, de "csak" Kyuhyun volt az.
- Frissítő? - kérdeztem tőle, mire bólintott. Én egy boros kólát kértem, ő pedig egy újabb koktélt, de már gyengébbet.
Hyomin POV ~
El sem hiszem, hogy így táncoltam - ilyen gátlástalanul. Nagyon ideges voltam, de nem tehettem mást, mikor megláttam, hogy Henry más lányokkal táncol úgy, mint ahogy Siwon táncolt velem.
A düh szinte elborította az elmémet, ha újra arra a jelenetre gondoltam. Miért kellett látnom? Miért kelett egyáltalán eljönnöm? Tudtam, hogy ez lesz.
- Nagy voltál, kicsi lány - bökött oldalba Wookie.
- Nem vagyok kicsi! - vágtam rá, mire ő csak nevetni kezdett.
- Akkor kitalálok neked egy jó kis becenevet - felelte, és elgondolkozott.
- Minnie! - jelentettem ki. - Eddig csak Ahjumma hívott így..
- Akkor Minnie, mit csinálsz holnap este? Lenne kedves velem elmenni valahová? - kérdezte Siwon.
Magam elé tartottam a kezemet, és a gyér világításban pont felcsillant a gyűrűm.
- De ugye tudod, hogy őt ez...
Siwon nem tudta befejezni a mondatát, mert Yesung - hogy honnan jött, azt nem tudom - hirtelen ráugrott, és mind a hárman a földön kötöttünk ki.
- Bocs Min, téged nem akartalak - suttogta Yesung.
- Semmi baj - suttogtam, amiből szerintem semmit sem hallott. Felemeltem a kezemet, hogy valaki segítsen, Ryeowook pedig készségesen fogta meg a kezem.
A fiúk is felálltam, Siwon pedig a pult felé vette az irányt. Yesung tekintete ismét engem pásztázott.
- Te tudsz táncolni? - kérdezte.
- Nem! - vágtam rá.
- Akkor jó - megfogta a csuklómat, és újra a tánctérre húzott.
- Nem akaroooook - nyafiztam.
- Úgy táncolj, mintha Henry lennék - jelentette ki, és hirtelen felém fordult.
- Ugye tudod, hogy ez gonoszság? - A fejemet enyhén oldalra billentettem, és úgy kérdeztem tőle.
- Én vagyok maga az ördög! Ez még semmi nem volt hozzám képest - felelte, és megrántotta a vállát.
- Nem fogok - ráztam meg a fejemet.
- De igen.
- Nem!
- De fogsz. Ha nem, akkor csúnyán fogok rád nézni.
- Yesung, én a végletekig naiv vagyok, de azért... - Amint újra ránéztem, inkább táncolni kezdtem.
Az a pillantás... a hideg is kirázott tőle.
- Én győztem! - jelentette ki vigyorogva, és egy olyan mosoly ült ki az arcára, ami még engem is elvarázsolt.
Egy enyhe mosolyt én is megengedtem magamnak, de aztán az ütemre koncentráltam. Yesung nagyon jó táncpartner volt, de a lábam már kezdett fájni a sok tánc után a magassarkúmban.
És megtörtént - egyszer csak kibicsaklott a lábam, én pedig azonnal le is csüccsentem a földre, akaratom ellenére. Hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy a fenekem, vagy a lábam fáj jobban.
- Ez a te hibád - jelentettem ki, és bokán rúgtam.
- Nem én vagyok béna - felelte, és megvonta a vállát. Leguggolt elém, hogy farkas szemet tudjon nézni velem.
- De te nem hallgattál rám, mikor mondtam, hogy nem akarok - duzzogtam tovább.
- Hány éves is vagy? Öt?
- Huszonhárom - vágtam rá, és elfordítottam a fejemet.
Yesung megragadta a csuklómat, felrántott, és maga után vonszolt. Kis asztalokhoz vezetett, ahol le tudtam ülni.
Elfordultam tőle, ő pedig nevetve ült le a jobb oldalamra.
- Most megsértődtél?
Nem szóltam hozzá, hanem még jobban elfordultam.
- Minnie, minden oké? - kérdezte Wookie, és a másik oldalamra ült, tehát pont velem szembe.
- Persze - feleltem egy bólintás kíséretében.
- Mondok valamit, aminek örülni fogsz - jelentette ki vigyorogva.
- Mi az? - kérdeztem azonnal.
Intett, hogy hajoljak közelebb, én pedig úgy is tettem. A válla fölött azonban tökéletesen átláttam, és ami a szemem elé tárult... nos, nem mondanám, hogy meglepett, de azért mégis. A kezemet a szám elé kaptam, és elkerekedett a szemem.
- Pedig még nem is mondtam semmit - mondta kuncogva Wookie.
- Szerintem ő is a maknae-nkat nézi - vágott közbe Yesung nevetve.
- Micsoda? - Ryeowook azonnal hátra fordult, és ő is eltátotta a száját.
Kyuhyun és Jinah nagyon élvezték egymás társaságát. Nem úgy, mint ahogy manapság szokták gondolni az emberek - nem, ők azzal szórakoztak, hogy a szívószálakat tördelték, és közben hatalmasakat nevettek.
Elmosolyodtam, olyan aranyosak voltak együtt.
- Szóval, mit akartál? - fordultam ismét Ryeowook felé.
Wookie nem válaszolt, csak elmosolyodott, felállt, és elrángatta onnan Yesungot is. Értetlenül meredtem utánuk, mivel teljesen egyedül hagytak.
Mégis ki érti őket?
A mellettem lévő széket valaki kihúzta, mire odakaptam a fejemet - és teljesen elámultam. Henry volt az, kicsit unott arccal telepedett le mellém.
- Nem fáj a lábad? - kérdezte.
A szívem a torkomban dobogott, alig hallottam amit mond, mert a vérem végig ott dübörgött a fülemben.
- Csak kibicsaklott - suttogtam, és legyintettem egyet.
- Tessék? - kérdezett vissza, és rám nézett.
- Cs-csak annyit m-mondtam, hogy ki-kibicsaklott - feleltem dadogva. Elátkoztam magam, amiért nem tudtam értelmesen megnyilvánulni előtte. Így mégis hogyan fogom elérni, hogy belém szeressen?
- Akkor jó - felelte egy bólintás kíséretében.
Néma csendben ültünk. Hét évig nem találkoztunk, lenne mit mesélnünk, mégis, itt ez a fojtogató érzés a torkomban, és nem tudtam megszólalni. Annyi mindent akartam neki mondani, kezdve azzal, hogy nagyon hiányzott, és én nem akarom elveszíteni, ahogyan azt is, hogy nagyon zavar, hogy más lányokkal láttam enyelegni.
Vajon barátnője is van?
Ebbe még bele sem mertem gondolni.
Henry kezeit éreztem meg a számnál. Az államra tette a kezét, és kiszabadította az alsó ajkamat a fogaim alól.
- Ha ennyire erősen harapod, meg fog látszódni - mondta, aztán felállt, és otthagyott.
Remegve álltam fel én is, és botladoztam el a Jinah-Kyuhyun párosig. Nem akartam őket megzavarni, de valakibe bele kellett kapaszkodnom - szó szerint. Jinah mellé ültem le, és szorosan átöleltem a karját.
Nevetve ölelt át, és hajolt rám.
- Mennünk kell - szólalt meg Kyu. Mind a ketten bólintottunk, és felálltunk. Rendesen elment az idő, én pedig nagyon sokat táncoltam, amiért nagyon fáradt lettem.
A lábamnak fájnia kellett volna - de úgy éreztem, hogy a mennyekben járok.
Amikor kiértünk, megvártuk, míg mindenki csatlakozik hozzánk. A kis busz felé indultunk el, de még mielőtt odaértünk volna, Shindong Eunhyuk hátára ugrott, amivel azt érte el, hogy mind a ketten közelebb ismerkedhettek meg a betonnal. A kis kupacra ráugrott Kyuhyun is, majd Wookie.
Na igen, vannak, akik eléggé becsiccsentettek.
Leeteuk szedte szét őket - Eunhyuk nem túl szép szavakkal illette Shindongot - majd beültünk a kis buszba.
Csak akkor esett le, hogy én ma egy házban fogok aludni Henry-vel. A gondolatra teljesen belepirultam, és lehajtottam a fejemet, hogy ne látszódjon.
A dormba nagy nehezen betaláltunk, de a szobákig már nem jutottunk el. Én és Jinah a kanapén aludtunk el, a fiúk meg ott, ahol épp elérte őket az álom - magyarán mondva mind a padlón aludtak.
Nagyon sok idő után először mosollyal az arcomon aludtam el, mivel még soha nem aludtam együtt a barátaimmal.
* senki ne gondolja rólam, hogy Kyuhyunt képes lennék speedel táplálni, csak itt nálunk, van egy kis bár, ahol lehet egy ilyen nevű koktélt kapni. Azért lett ez a neve - mint azt sejteni lehet - mert sokféle alkohol van benne, elég hármat meginni, és tényleg olyan leszel, mintha beszívtál volna. De ugye Kyu csak egy felet ivott a sztoriban, szóval nem kell rosszat feltételezni a már amúgy is bomlott elmémről :3
- Még sosem voltam... bulin.
- Akkor épp itt az ideje - jelentette ki, majd visszadőlt. A fejemet az ablaknak döntöttem, és erősen imádkoztam, hogy amint kiszállok az autóból, csak belém csapjon a villám, és eltűnjek a Föld színéről.
A kocsi lefékezett, a fiúk pedig őrültek módjára ugrottak ki az autóból. A mellettem ülő Yesung nem bírt várni, ezért felkapott az ölébe, úgy szállt ki velem, majd le is rakott a földre.
- Majd két feles után bátrabb leszel - mondta Eunhyuk, miután látta, hogy vérvörös arccal bámultam Yesungot.
- Nem iszok - suttogtam, és hevesen rázni kezdtem a fejemet.
- Majd meglátjuk - Siwon könnyedén átkarolta a vállamat, és a fülembe suttogott.
- Ahjummaaaaaaaa - A kezeimbe temettem az arcomat, és hagytam, hogy bevonszoljanak a nagy épületbe.
- Zárt körű rendezvény - hallottam meg a biztonsági őr hangját.
Van remény! - kiáltottam fel magamban. Felkaptam a fejemet, és ragyogó mosollyal néztem a nagydarab emberre, és már sarkon is fordultam.
Azonban valaki elkapta a csuklómat, és visszarántott.
- Ne olyan hevesen - mondta nevetve Siwon.
- A Super Junior vagyunk, ők pedig a barátaink - szólalt meg Leeteuk, majd rám és Jinah-ra mutatott.
- Nem szóltak arról, hogy lesz két plusz ember - jelentette ki. Igen, végre valaki, aki az én oldalamon áll!
- Ne örülj ennyire, tuti be fogunk juttatni - kacsintott rám Eunhyuk.
Lebiggyesztettem a számat, és a földre szegeztem a pillantásomat.
- Minnie, ez tuti jó buli lesz! - jelentette ki Jinah.
Bólintottam egy aprót, csak azért, hogy szálljanak le rólam. Nem szerettem, ha sokan foglalkoznak velem.
Sajnos igazuk lett - Leeteuknak elég volt egy telefon, és máris bejutottunk.
Nem csodálom, hogy zárt körű volt, mivel itt volt szinte az összes idol-banda. Az ő számaikat játszották, a híresebbeket sokan dúdolgatták. A fiúkat mindenki üdvözölte, nagyon sokan leragadtak közülünk már a bejárat mellett.
Siwon is közöttünk volt, így amint elengedett, azonnal egy kisebb zugot kezdtem el keresni magamnak.
- Ne olyan hevesen! - állított meg Kyuhyun. - Hölgyeim, milyen italt hozhatok? - kérdezte tőlünk illedelmesen.
- Vizet! - jelentettem ki.
- Vodka narancs - mondta velem egyszerre Jinah. - Elkísérlek - mosolygott a maknae-ra. - Te pedig el ne tűnj! - tette még hozzá, szigorúan rám nézve.
Kettesben mentek el a bárpulthoz, én pedig kicsit távolabb álltam. A fal mellé álltam be, és az embereket kezdtem el nézni.
Természetesen a tekintetem rögtön Henry-t szúrta ki. Három csodálatos lány társaságában nevetgélt éppen, Donghae társaságában.
- Nem szeretnéd féltékennyé tenni? - kérdezte Ryeowook. Észre sem vettem, hogy közelebb jött hozzám.
- Mi-micsoda? - néztem rá elkerekedett szemekkel.
- Csak figyelj - kacsintott rám.
Nagyon közel lépett hozzám, és a nyakamhoz hajolt.
- Ha felébreszted benne a féltékenységet, biztosan rád fog figyelni, és meg akar majd szerezni magának - suttogta.
Mély, reszketeg sóhaj szakadt fel belőlem.
- Nem hiszem - feleltem, közben pedig megcsóváltam a fejemet. De így túl közel kerültem Wookie-hoz, és eldöntöttem, hogy soha többé ilyet.
Arrébb léptem egyet, így újra levegőhöz jutottam.
- Miért adod fel ilyen hamar?
- Vágtak már hozzád gyűrűt teljes erőből? Színtiszta arany volt, egy teljes hónapig meglátszódott a nyoma.
- Akkor miért nem mondasz le róla?
- Szerinted nem próbáltam? - Kicsit elmosolyodtam, hiszen én tényleg nagyon sokszor megpróbáltam már kiverni a fejemből Henry-t.
Jinah POV ~
- Amúgy te hogyan is kerültél bele a képbe? - kérdezte Kyu, miután kikérte az italokat.
- Yesung az unokatestvérem - feleltem neki mosolyogva.
- Az klassz. És Minnie-t honnan ismered?
- Sehonnan - válaszoltam nevetve.
- Akkor miért költöztök össze? - vonta fel a fél szemöldökét.
- Mert aranyos lánynak tűnik, aki magányos - egyszerűen megvontam a vállaimat.
- Ennyi? Szóval engem tuti aranyosnak találsz, és ha észreveszed, hogy magányos vagyok, velem is összeköltöznél?
- Tizennégy fiú mellett megnézem, mikor leszel magányos - vágtam rá.
A pultnak háttal fordult, majd neki dőlt. Színpadiasan felsóhajtott, és a fejéhez emelte a kezeit.
- De engem egyedül hagynak! - mondta. Hangosan nevettem el magamat, és a karjába ütöttem.
- Ha nem énekes lennél, a színészi pályát ajánlanám neked - feleltem.
- Sokan mondták már - fordult felém. - Bár nem tudom miért... - Lenézett a földre, és teljesen úgy nézett ki, mintha mélyen elgondolkozna.
- Ha szőke lenne a hajad, műkörmeid lennének, szoliba járnál, és idegesen kacarásznál, ezután a mondat után már rég itt hagytalak volna - jelentettem ki egy halvány mosoly kíséretében.
- A szőke haj nem az én asztalom, a műkörmöket pedig SooMan nem engedi - vágta rá. Belőlem kitört a röhögés, mert elképzelni nem tudtam Kyuhyun-t körmökkel.
- Itt a két vodka narancs, és egy Speed* - szólt közbe a pultos, miközben lerakta elénk az italokat. Én megfogtam az enyémet, Kyu pedig a sajátját, és a Minnie-ét.
Elindultunk, hogy megkeressük az elveszett báránykánkat, aki éppen Ryeowook társaságában búskomorkodott.
Rögtön utat vágtam magamnak a tömegben, és odamentem hozzájuk. A poharamat Minnie kezébe nyomtam, és kedvesen rámosolyogtam.
- Nem volt víz, ez pedig nem fog neked ártani - mondtam neki.
- De én még nem ittam alkoholt! - vágta rá.
Hihetetlen ez a lány. Mégis melyik bolygóról szalajtották?
- Mi az, hogy még nem ittál alkoholt? - kérdezett vissza rögtön Wookie.
- Sosem jártam el apám rendezvényeire, barátaim sem voltak, egyedül pedig nem akartam sosem inni.
- De most nem vagy se apád rendezvényén, egyedül se vagy, és mi itt vagyunk - jelentettem ki.
Nagyon csillogni kezdtek a szemei, és arra gondoltam, hogy mindjárt elsírja magát.
Mellé léptem, és mosolyogva karoltam belé. Megszeppenten nézett rám.
- Most már barátok vagyunk, ezt pedig ne felejtsd el - suttogtam neki, és a mutató ujjammal a homlokára böktem egyet. Lesütötte a szemeit, és halkan kuncogni kezdett.
Kyuhyun odaadta az én italomat is, amit kortyolgatni kezdtem, egészen addig, amíg meg nem hallottam a következő számot.
- Erre muszáj táncolnunk! - jelentettem ki, és egy kis párkány-szerűségre leraktam a poharamat, elvettem a Minnie-ét is, majd az enyém mellé raktam.
Megfogtam a csuklóját, és a táncparkett felé húztam. Nagyon vonakodott velem jönni.
- Csak lazán! - biztattam, és táncolni kezdtem. Min mereven állt előttem, pont, mint egy cövek.
A fiúk felé néztem segítségkérően, de nem volt rá szükség, mert amint Siwon kiszúrta, hogy Min "táncol", azonnal letámadta.
Mögé állt, a kezét Minnie derekára helyezte.
- Nagyon györcsölsz - jelentette ki Siwon. Min hatalmasat ugrott, előre lépett egyet, és meghajolt Siwon előtt.
Valamit mondani próbált, de a hangos zenétől egyikünk sem hallottam.
Megfogtam Min egyik kezét, maradásra késztetve ezzel, és rámosolyogtam.
- Csak csináld azt, amit én - mondtam neki. Segélykérően nézett körbe, de aztán kiszúrt valamit. Látni akartam, hogy mi borzasztotta el ennyire, de túl hamar nézett újra rám. Pár másodpercig tanulmányozta a mozgásomat, aztán pontosan úgy kezdett el táncolni. Az ütem mintha csak az ereiben csordogált volna, hamar ráérzett a tánc ízére. Mikor ezt Siwon is észrevette, újra mögé állt, és kicsit simulósra sikeredett a táncuk.
De Minnie nem zavartatta magát. A félénksége valahogyan elszállt, és észre sem lehetett venni rajta, hogy kezdő.
Kyuhyun és Ryeowook is csatlakozott hozzánk, egy nagy kört alakítottunk ki, és nevetve kezdtünk el táncolni - az utolsó ütemekre.
Minnie azonnal indult volna visszafelé az eddigi helyére, de Ryeowook megállította.
- Várjuk meg a következő számot - kérte tőle. Min elpirultan bólintott.
Ami pedig pont egy Super Junior szám volt, méghozzá a Sexy, Free & Single.
- Csináljunk egy táncversenyt! - jelentette ki Siwon.
- Jó, de koreográfiát nem ér! - mentem bele. Mindenki bólintott.
- Csapatokban táncoljunk - adta az ötletet Kyuhyun.
Minnel sajnos külön "csapatba" kerültünk. Én Kyuhyunnal voltam, Min pedig Siwonnal és Wookieval.
Mi kezdtünk, nem akartam Mint rögtön a mély vízbe dobni.
Kyu-val nekünk nagyon könnyű dolgunk volt, mert csak ketten voltunk. Ő irányított, én pedig követtem a mozdulatait. A végén - ahogyan a filmekben szokás - intettünk nekik, közben pedig egymásra mosolyogtunk.
Kicsit elragadtattuk magunkat, és már új szám következett.
Soha nem hittem volna, hogy egyszer eljutok egy ilyen helyre, és egy ilyen aranyos fiúval fogok táncolni.
Ahogyan azt sem hittem volna, hogy Min ha levetkőzi a félénkségét, profi szinten táncol.
Magabiztos léptekkel indult előre, a két fiú pedig megmozdulni sem tudott, ahogy senki más sem. A körülöttünk táncolók is csak Min-t nézték.
Minnie hihetetlen lendülettel kezdett bele a táncba, olyan mozdulatokat is belerakva, amikből rögtön kitaláltam, hogy ő nem most táncol először.
Végig engem nézett, gondolom azért, mert bennem megbízott már annyira, hogy ne rontsa el, ha realizálódik benne, hogy más is figyeli.
Tapsolni kezdtek egy páran, végül pedig Siwon csatlakozott Minhez. Nagyjából olyan felállásban táncoltak, mint mi Kyu-val, de ez mégis kicsit más volt.
Ők is a szám végéig táncoltak, aztán Min csillogó szemekkel nézett a szemembe, és intett, hogy mi jövünk.
Bólintottam, és eltökélten léptem a kis körünk közepére.
Szerencsénk volt, mert a következő dal üteme nagyon jó volt.
Még párszor lecseréltük egymást, de miután teljesen kifáradtunk, visszamentünk az eddigi helyünkre. Nevetve karoltam át Minnie vállát.
- És te még rejtegetted, hogy így táncolsz - mondtam neki, a többiek pedig bólogatni kezdtek.
- Nem vagyok rá büszke - a tekintetét teljesen leszegte.
Valaki ujjai a csuklóm köré fonódtak, és maga után kezdett húzni. Meglepetten néztem rá, de "csak" Kyuhyun volt az.
- Frissítő? - kérdeztem tőle, mire bólintott. Én egy boros kólát kértem, ő pedig egy újabb koktélt, de már gyengébbet.
Hyomin POV ~
El sem hiszem, hogy így táncoltam - ilyen gátlástalanul. Nagyon ideges voltam, de nem tehettem mást, mikor megláttam, hogy Henry más lányokkal táncol úgy, mint ahogy Siwon táncolt velem.
A düh szinte elborította az elmémet, ha újra arra a jelenetre gondoltam. Miért kellett látnom? Miért kelett egyáltalán eljönnöm? Tudtam, hogy ez lesz.
- Nagy voltál, kicsi lány - bökött oldalba Wookie.
- Nem vagyok kicsi! - vágtam rá, mire ő csak nevetni kezdett.
- Akkor kitalálok neked egy jó kis becenevet - felelte, és elgondolkozott.
- Minnie! - jelentettem ki. - Eddig csak Ahjumma hívott így..
- Akkor Minnie, mit csinálsz holnap este? Lenne kedves velem elmenni valahová? - kérdezte Siwon.
Magam elé tartottam a kezemet, és a gyér világításban pont felcsillant a gyűrűm.
- De ugye tudod, hogy őt ez...
Siwon nem tudta befejezni a mondatát, mert Yesung - hogy honnan jött, azt nem tudom - hirtelen ráugrott, és mind a hárman a földön kötöttünk ki.
- Bocs Min, téged nem akartalak - suttogta Yesung.
- Semmi baj - suttogtam, amiből szerintem semmit sem hallott. Felemeltem a kezemet, hogy valaki segítsen, Ryeowook pedig készségesen fogta meg a kezem.
A fiúk is felálltam, Siwon pedig a pult felé vette az irányt. Yesung tekintete ismét engem pásztázott.
- Te tudsz táncolni? - kérdezte.
- Nem! - vágtam rá.
- Akkor jó - megfogta a csuklómat, és újra a tánctérre húzott.
- Nem akaroooook - nyafiztam.
- Úgy táncolj, mintha Henry lennék - jelentette ki, és hirtelen felém fordult.
- Ugye tudod, hogy ez gonoszság? - A fejemet enyhén oldalra billentettem, és úgy kérdeztem tőle.
- Én vagyok maga az ördög! Ez még semmi nem volt hozzám képest - felelte, és megrántotta a vállát.
- Nem fogok - ráztam meg a fejemet.
- De igen.
- Nem!
- De fogsz. Ha nem, akkor csúnyán fogok rád nézni.
- Yesung, én a végletekig naiv vagyok, de azért... - Amint újra ránéztem, inkább táncolni kezdtem.
Az a pillantás... a hideg is kirázott tőle.
- Én győztem! - jelentette ki vigyorogva, és egy olyan mosoly ült ki az arcára, ami még engem is elvarázsolt.
Egy enyhe mosolyt én is megengedtem magamnak, de aztán az ütemre koncentráltam. Yesung nagyon jó táncpartner volt, de a lábam már kezdett fájni a sok tánc után a magassarkúmban.
És megtörtént - egyszer csak kibicsaklott a lábam, én pedig azonnal le is csüccsentem a földre, akaratom ellenére. Hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy a fenekem, vagy a lábam fáj jobban.
- Ez a te hibád - jelentettem ki, és bokán rúgtam.
- Nem én vagyok béna - felelte, és megvonta a vállát. Leguggolt elém, hogy farkas szemet tudjon nézni velem.
- De te nem hallgattál rám, mikor mondtam, hogy nem akarok - duzzogtam tovább.
- Hány éves is vagy? Öt?
- Huszonhárom - vágtam rá, és elfordítottam a fejemet.
Yesung megragadta a csuklómat, felrántott, és maga után vonszolt. Kis asztalokhoz vezetett, ahol le tudtam ülni.
Elfordultam tőle, ő pedig nevetve ült le a jobb oldalamra.
- Most megsértődtél?
Nem szóltam hozzá, hanem még jobban elfordultam.
- Minnie, minden oké? - kérdezte Wookie, és a másik oldalamra ült, tehát pont velem szembe.
- Persze - feleltem egy bólintás kíséretében.
- Mondok valamit, aminek örülni fogsz - jelentette ki vigyorogva.
- Mi az? - kérdeztem azonnal.
Intett, hogy hajoljak közelebb, én pedig úgy is tettem. A válla fölött azonban tökéletesen átláttam, és ami a szemem elé tárult... nos, nem mondanám, hogy meglepett, de azért mégis. A kezemet a szám elé kaptam, és elkerekedett a szemem.
- Pedig még nem is mondtam semmit - mondta kuncogva Wookie.
- Szerintem ő is a maknae-nkat nézi - vágott közbe Yesung nevetve.
- Micsoda? - Ryeowook azonnal hátra fordult, és ő is eltátotta a száját.
Kyuhyun és Jinah nagyon élvezték egymás társaságát. Nem úgy, mint ahogy manapság szokták gondolni az emberek - nem, ők azzal szórakoztak, hogy a szívószálakat tördelték, és közben hatalmasakat nevettek.
Elmosolyodtam, olyan aranyosak voltak együtt.
- Szóval, mit akartál? - fordultam ismét Ryeowook felé.
Wookie nem válaszolt, csak elmosolyodott, felállt, és elrángatta onnan Yesungot is. Értetlenül meredtem utánuk, mivel teljesen egyedül hagytak.
Mégis ki érti őket?
A mellettem lévő széket valaki kihúzta, mire odakaptam a fejemet - és teljesen elámultam. Henry volt az, kicsit unott arccal telepedett le mellém.
- Nem fáj a lábad? - kérdezte.
A szívem a torkomban dobogott, alig hallottam amit mond, mert a vérem végig ott dübörgött a fülemben.
- Csak kibicsaklott - suttogtam, és legyintettem egyet.
- Tessék? - kérdezett vissza, és rám nézett.
- Cs-csak annyit m-mondtam, hogy ki-kibicsaklott - feleltem dadogva. Elátkoztam magam, amiért nem tudtam értelmesen megnyilvánulni előtte. Így mégis hogyan fogom elérni, hogy belém szeressen?
- Akkor jó - felelte egy bólintás kíséretében.
Néma csendben ültünk. Hét évig nem találkoztunk, lenne mit mesélnünk, mégis, itt ez a fojtogató érzés a torkomban, és nem tudtam megszólalni. Annyi mindent akartam neki mondani, kezdve azzal, hogy nagyon hiányzott, és én nem akarom elveszíteni, ahogyan azt is, hogy nagyon zavar, hogy más lányokkal láttam enyelegni.
Vajon barátnője is van?
Ebbe még bele sem mertem gondolni.
Henry kezeit éreztem meg a számnál. Az államra tette a kezét, és kiszabadította az alsó ajkamat a fogaim alól.
- Ha ennyire erősen harapod, meg fog látszódni - mondta, aztán felállt, és otthagyott.
Remegve álltam fel én is, és botladoztam el a Jinah-Kyuhyun párosig. Nem akartam őket megzavarni, de valakibe bele kellett kapaszkodnom - szó szerint. Jinah mellé ültem le, és szorosan átöleltem a karját.
Nevetve ölelt át, és hajolt rám.
- Mennünk kell - szólalt meg Kyu. Mind a ketten bólintottunk, és felálltunk. Rendesen elment az idő, én pedig nagyon sokat táncoltam, amiért nagyon fáradt lettem.
A lábamnak fájnia kellett volna - de úgy éreztem, hogy a mennyekben járok.
Amikor kiértünk, megvártuk, míg mindenki csatlakozik hozzánk. A kis busz felé indultunk el, de még mielőtt odaértünk volna, Shindong Eunhyuk hátára ugrott, amivel azt érte el, hogy mind a ketten közelebb ismerkedhettek meg a betonnal. A kis kupacra ráugrott Kyuhyun is, majd Wookie.
Na igen, vannak, akik eléggé becsiccsentettek.
Leeteuk szedte szét őket - Eunhyuk nem túl szép szavakkal illette Shindongot - majd beültünk a kis buszba.
Csak akkor esett le, hogy én ma egy házban fogok aludni Henry-vel. A gondolatra teljesen belepirultam, és lehajtottam a fejemet, hogy ne látszódjon.
A dormba nagy nehezen betaláltunk, de a szobákig már nem jutottunk el. Én és Jinah a kanapén aludtunk el, a fiúk meg ott, ahol épp elérte őket az álom - magyarán mondva mind a padlón aludtak.
Nagyon sok idő után először mosollyal az arcomon aludtam el, mivel még soha nem aludtam együtt a barátaimmal.
* senki ne gondolja rólam, hogy Kyuhyunt képes lennék speedel táplálni, csak itt nálunk, van egy kis bár, ahol lehet egy ilyen nevű koktélt kapni. Azért lett ez a neve - mint azt sejteni lehet - mert sokféle alkohol van benne, elég hármat meginni, és tényleg olyan leszel, mintha beszívtál volna. De ugye Kyu csak egy felet ivott a sztoriban, szóval nem kell rosszat feltételezni a már amúgy is bomlott elmémről :3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése