Misa POV ~
Olyan hirtelen történt minden, hogy a szemeimet sem tudtam lehunyni. Az egyik pillanatban még vitatkozik velem, lenéz, a következőben pedig már csókol.
Amit nem is csinál olyan rosszul...
Amint elengedte a csuklómat már nem voltam tudatában semminek, csak lebegtem. Hagytam, hogy csókoljon, simogasson, azt tegyen velem, amit szeretne. A hajamhoz ért, az azt összetartó gumit azonnal eltüntette, hogy akadály nélkül simogathassa. Másik keze a csípőmre révedt, a pólón keresztül simított végig az oldalamon. Térdét a lábaim közé helyezte, de nem olyan durván, mint arra számítottam.
Ahogy lehunytam szemeimet, mélyen a hajába túrtam, tudtam, hogy a szenvedélye ma felébreszti testem összes rejtett vágyát. Belecsimpaszkodtam a nyakába, közelebb húztam magamhoz.
Bárcsak minden távolság megszűnne köztünk...
Még soha nem csókoltak úgy, hogy rajtam volt a ruhám és nem épp azt ráncigálták le rólam. De ez a fiú - akinek még a nevét sem tudtam - nem sietett el semmit, nem bántott. Nem erőltette rám az akaratát, de ahogyan a karjaiban tartott, megszűnt az ellenállás létezni bennem, csak azt akartam, amit ő.
A hosszadalmas csók után a nyakamat vette célba. Mindenhol puszikkal halmozott el, a nyakszirtembe lágyan bele is harapott.
A számat egy halk sóhaj hagyta el. Talán ő meg sem hallotta, de én annyira felerősödve, mintha csak a fülembe ordították volna.
Nem jó, nem jó, nagyon nem jó!
Szemeim felpattantak, a vállára tettem a kezemet, próbáltam eltolni magamtól, elég kevés sikerrel. Újra megharapott ott, kicsit erősebben. Nyelvével játszadozni kezdett a bőrömön, olyan örömökben részesítve ezzel, amit el akartam kerülni. Az erő elhagyta a karjaimat, a fejem mellé ejtve azokat sóhajtottam ismét. A mellkasom hevesen emelkedett és süllyedt, a levegőt is szaporábban kezdtem el venni.
A férfi a fülemhez hajolt.
- Hogy hívnak? - kérdezte suttogva, miközben ujjai a pólóm alá révedtek.
Játszik velem...
- Mi-Misa - leheltem, majd egész tenyerével a hasamat simogatta.
... én pedig vesztésre állok.
Forró érintését éreztem a felsőm alatt szinte mindenhol. Égető keze szinte bármeddig elért, kicsiny testemet kényeztetve ezzel. Ajkait a kulcscsontomnál éreztem meg, míg az ujjai a melltartóm szélét birizgálták.
A percek múlásával egyre inkább mondani akartam neki valamit, de elég volt egy újabb érintés, és elfeledtette velem, hogy mit.
Sehun POV ~
Kemény akartam lenni, olyan, akit soha nem felejt el. Fájdalmat akartam neki okozni, éreztetni vele, hogy ő csak egy játékszer, akivel épp játszani volt kedvem.
Akkor mégis mi a fenéért nem tudok leállni?
Azon kaptam magamat, hogy képtelen vagyok betelni bőrének puhaságával, illatával. Hiába tudtam, hogy megjátszottak a sóhajai, mégis újra és újra hallani akartam. Ahogyan lélegzett alattam, minden egyes mozdulatát érezve feküdtem rajta, nem tudtam leállni. Ez a lány annyira tudatában volt a csábítás művészetének, hogy a drog nem tűnt olyan csábítónak, mint az egész lénye.
A pólója szegélyéhez nyúltam ismét, majd csak addig távolodtam el tőle, míg levettem azt róla. Engedve a kísértésnek újra az arcára néztem. Ajkai enyhén szétnyíltak, a szemei csillogását a csillagok is megirigyelnék. Nem bírtam magammal, hívogató ajkaira tapadtam. Készségesen nyitotta szét, mintha minden vágya az lenne, hogy újra őt csókoljam. Csókja könnyed volt, mint egy kellemes bor - elég volt egy kis kóstoló, utána már lehetetlenség betelni vele.
Elfelejtettem, hogy miért is akartam olyan durva lenni vele. Kényeztetni akartam, kiismerni a teste minden kis porcikáját, hallani édes kis sóhajait.
Magamnak akartam ezt a lányt, mindenével együtt.
A háta alá nyúltam azzal a szándékkal, hogy megszabadítom felső testét minden ruhától, de a szilikon anyagot fogdosva sehol nem találtam a kapcsot.
Belemosolygott a csókba, apró kezét a vállamra helyezte. Eltávolodtam tőle, fél szemöldököm felhúzva szemléltem, mit ügyködik. A mellei közé nyúlt, csak akkor vettem észre ott a gombot, mikor kigombolta azt, ezzel a vörös anyag szétnyílt rajta. Egészen addig azt a pontot bámultam, míg meg nem hallottam édes kis nevetését.
- Ya, ez nem vicces! - szóltam rá, de nem tudtam elrejteni a mosolyomat.
Misa továbbra is csak kacarászott, képtelen volt abbahagyni. Kezével eltakarta fél arcát, de a szájába harapás sem segített neki abban, hogy abbahagyja.
Nos, ebben segíthetek neki...
Misa POV~
Ajkait megérezve a melleimnél a nevetésem azonnal megszűnt. Ahogy nem tért egyből a lényegre, hanem csak becézgetett egy különös érzés kerítette hatalmába a testem. Talán a gyengédségével lopta be magát a szívembe...
Míg egyik oldalról a szájával ismerkedett, a másik oldalon kezével fogott rám. A tenyerébe pont beleillett a mellem, én naiv pedig rögtön arra gondoltam, hogy mennyire összeillünk. Elégedett voltam magammal, életemben először, egy olyan dolog miatt, ami nem is volt az enyém.
Sóhajaimat nyögések váltották fel, a mellkasomat homorítva nyomtam magam hozzá közelebb automatikusan. Azok, amiket eddig megjátszottam, most maguktól jöttek, még csak gondolni sem kellett rá. A tetteim mind ösztönösek voltak.
Szája kínzó lassúsággal talált rá a másik mellemre. Úgy tűnik tetszenek neki, mert még soha nem fogalmkozott vele senki különösebben.
A vágyamat felkorbácsolva csókolgatta, gyűrögette a kis halmaimat. Igazi szakértő, gondoltam magamban.
A lábaimat csípője köré fontam, azt akartam, hogy soha ne hagyjon el. De ez a férfi ismét megmutatta, hogy itt ő az egyetlen főnök.
Az alhasam felé haladt ajkaival, mindenhová egy apró csókot nyomott. Meg akartam nézni, de a szenvedély nem engedte, csak lehunyt pillákkal pihegtem. A nadrágomat sem tépte le rólam - ott, ahol véget ért az anyag, újabb puszikkal halmozott el. Kezei a fenekemre tévedtek, gyengéden markolászta. Majd kicsit fentebb nyúlt, végre elkezdte lehámozni rólam a már nagyon idegesítő anyagot, bugyimmal együtt húzta le rólam.
A csípőmtől kezdve a lábujjamig simított végig rajtam. Feltérdelt, a kezébe vette az egyik lábam, csodálva nézett rá, majd fel az arcomra. Az arcáról nem tudtam mást leolvasni, csak mély vágyakozást. Saját gyűrött pólóját egy pillanat alatt lekapta magáról, lazán hajította át a válla felett. Tekintetem bevándorolta egész testét, ajkaim maguktól nyíltak el. Ez a férfi mindenhol tökéletes.
Azon kaptam magam, hogy ugyanúgy szeretném kényeztetni, ahogyan ő engem. Nem gondoltam már rá úgy, mint egy munkára, a vágyam hajtott előre. Mintha ugyanazt akartam volna, mint ő - elnyújtani, hogy minél több élvezet legyen benne.
Felé nyúltam, meg akartam érinteni. De ő összefonta ujjait a sajátjaimmal, majd felém hajolt.
- Nem, nem, drágám, még nem - suttogta.
Drágám.
Számtalanszor hívtak már így, de az ő szájából teljesen másképp hangzott. Mély hangja elvarázsolt, hozzá akartam bújni. Nyomott egy puszit a számra, majd a szemérmem fölé hajolt.
Nem, nem, nem, ezt nem engedhetem!
Már így is túl sok szabályomat hágta át, nem engedhetem ezt neki! Ha megteszi, már teljesen menthetetlen leszek.
Mégis, visszafojtott lélegzettel vártam, hogy ismét megérezzem Őt.
Ismeretlen területekre eveztem, ami olyan volt, mint egy sebes folyású folyó - egyszer elkapott, soha többé nem szabadultam. Így amikor szájával megérintett, testem összerándult, nem tudtam visszaúszni a biztonságos helyekre. Keményen markoltam rá a takaróra mellettem, minden erőmmel el akartam fojtani kikívánkozó nyögéseimet, sikertelenül.
Nyelve hevesen járt bennem, ujjaival felváltva löktek engem az orgazmus felé. Hirtelen ujjai eltűntek - a combomra tette őket, lefeszítette lábamat a csupasz mellkasáról, a vállára helyezte őket, hogy jobban hozzám tudjon férni.
Öntudatlan állapotba kerültem - csak az erdőtűzként lángoló érzéseim és az ő érintései maradtak. Valahonnan távolról tudatában voltam, hogy egyre szaporábban és hangosabban nyögök fel, de mintha a hallásom kikapcsolt volna, semmit nem érzékeltem.
A csípőmtől kezdve a lábujjamig simított végig rajtam. Feltérdelt, a kezébe vette az egyik lábam, csodálva nézett rá, majd fel az arcomra. Az arcáról nem tudtam mást leolvasni, csak mély vágyakozást. Saját gyűrött pólóját egy pillanat alatt lekapta magáról, lazán hajította át a válla felett. Tekintetem bevándorolta egész testét, ajkaim maguktól nyíltak el. Ez a férfi mindenhol tökéletes.
Azon kaptam magam, hogy ugyanúgy szeretném kényeztetni, ahogyan ő engem. Nem gondoltam már rá úgy, mint egy munkára, a vágyam hajtott előre. Mintha ugyanazt akartam volna, mint ő - elnyújtani, hogy minél több élvezet legyen benne.
Felé nyúltam, meg akartam érinteni. De ő összefonta ujjait a sajátjaimmal, majd felém hajolt.
- Nem, nem, drágám, még nem - suttogta.
Drágám.
Számtalanszor hívtak már így, de az ő szájából teljesen másképp hangzott. Mély hangja elvarázsolt, hozzá akartam bújni. Nyomott egy puszit a számra, majd a szemérmem fölé hajolt.
Nem, nem, nem, ezt nem engedhetem!
Már így is túl sok szabályomat hágta át, nem engedhetem ezt neki! Ha megteszi, már teljesen menthetetlen leszek.
Mégis, visszafojtott lélegzettel vártam, hogy ismét megérezzem Őt.
Ismeretlen területekre eveztem, ami olyan volt, mint egy sebes folyású folyó - egyszer elkapott, soha többé nem szabadultam. Így amikor szájával megérintett, testem összerándult, nem tudtam visszaúszni a biztonságos helyekre. Keményen markoltam rá a takaróra mellettem, minden erőmmel el akartam fojtani kikívánkozó nyögéseimet, sikertelenül.
Nyelve hevesen járt bennem, ujjaival felváltva löktek engem az orgazmus felé. Hirtelen ujjai eltűntek - a combomra tette őket, lefeszítette lábamat a csupasz mellkasáról, a vállára helyezte őket, hogy jobban hozzám tudjon férni.
Öntudatlan állapotba kerültem - csak az erdőtűzként lángoló érzéseim és az ő érintései maradtak. Valahonnan távolról tudatában voltam, hogy egyre szaporábban és hangosabban nyögök fel, de mintha a hallásom kikapcsolt volna, semmit nem érzékeltem.
Csípőmet ösztönösen ringatni kezdtem, még többet akartam ebből. De hamar elkezdtem emelkedni, túlságosan is hamar. Testem ívbe feszült, fejemet annyira hátrahajtottam, amennyire csak lehetséges. Első örömteli orgazmusom vette át az irányítást a testem felett, viszonylag sokáig tartott.
Hangosan lihegve könyököltem fel, hogy rá nézhessek. Ő is engem nézett, szeme titokzatosan csillogott. Ismét felé nyúltam, magam felé akartam húzni, hogy egész testével betakarjon engem. Újra az ölelő karjai között akartam lenni, táplálni azt a mindent elsöprő vágyat bennem.
Egy mosoly játszadozott az ajkain, de teljesítette kérésemet. Nem mondtam ki hangosan, de vágyamnak eleget téve szorosan ölelt magához és csókolt meg. A kezem a hátára révedt, akaratlanul is körmeim belemélyesztve húztam magamhoz még közelebb, bár ez nem volt lehetséges.
Gyakorlott nő révén lábammal kezdtem el lehúzni róla a nadrágot. Ez nem ment gyorsan, így a kezemmel is kénytelen voltam rásegíteni. Egész a bokájáig húztam le, onnan ő pár rúgással el is távolította azt. Remegő kezekkel, mint egy kezdő, nyúltam a férfiasságához. Szerszáma már félig felállva feszült kettőnk között, már csak ettől a tudattól is újra izgalomba jöttem.
Méretes tagján lágyan simítottam végig, ugyanolyan gyengéd akartam lenni, mint ő, ugyanabban a földöntúli örömben akartam részesíteni.
Akárhogy próbáltam fordítani a helyzeten, ő masszívan felettem maradt nem engedve el az ajkaimat. Hát jó, ha így játszunk, legyen.
Rámarkoltam, gyors tempóban húztam a bőrt fel és le. Az ujjaim épp csak átérték. Mindent beleadtam, aminek az volt a jutalma, hogy belenyögött a csókba. Ajkait nem emelte le az enyémekről, így olyan volt, mintha egyszerre élveztem volna vele. De úgy is volt - az öröm pont annyira árasztotta el Őt, mint engem.
Hirtelen éreztem meg kezét a csuklómon. Szorosan markolt rá, így képtelen voltam a folytatásra.
De miért? Nem akarja, hogy én is segítsek rajta? Ennyire lenéz?
Fájdalmasan gondoltam ebbe bele, majd néztem rá. De tekintetünk találkozásánál mindent megértettem. Egy ujját éreztem meg magamban, majd csatlakozott hozzá még egy. Felkészített a menetre. Kezét a hátamra helyezve emelte meg a csípőmet, másik kezével szerszámát a bejáratomhoz illesztette, de még mielőtt belém hatolt volna, rám mosolygott.
Szememet a könnyek csípték, ez akkor sem múlt el, mikor megtette, majd mellettem könyökölve hatolt belém még mélyebben. A sírás határára kerültem, ha nem lett volna ilyen jó, biztosan elbőgöm magam. De a vágyaim győztek, mindenen felülkerekedve munkálkodtak bennem.
A lábaimat ismét a csípője köré fontam, hogy annyira bennem lehessen, amennyire csak lehetséges. Arcát a hajamba fúrta, pont a fülem mellé. A nyaka köré fontam kezeimet, selymes hajába beletúrva nyögtem fel.
Lassan kezdett el mozogni, majd folyamatosan gyorsult fel. Kétségtelen, ő sokkal jobban tudta a dolgát, mint én valaha is.
Mély, határozott lökéseitől a szívem heves vágtába kezdett. Valahogyan megszűntek a határaink, már fogalmam sem volt, hol értem véget én, és ő hol kezdődött. Forróság öntötte el a testemet, olyan vágy, ami semmihez nem volt fogható. Egy emberként mozogtunk, nem kellett ráhangolódnom, valahogy azonnal sikerült.
Úgy éreztem, ismét emelkedek, vagy egy szakadék széléhez értem inkább. Lángoló testemet semmi nem lett volna képes lehűteni - csak az az öntudatlan zuhanás, ami utána következett. A férfi bennem élvezett el, pont előttem. Ez a beteljesülés sokkal inkább hasonlított egy végtelen esésre, egy érkezés nélküli zuhanásra. Úgy éreztem, csak lebegek, minden megszűnt körülöttem.
De minden zuhanás végén ott a fájdalmas földet érés, ami akkor is bekövetkezett. Az ismeretlen Adonisz hangosan lihegett mellettem, az intenzív orgazmus után nem húzódott ki azonnal, majd csak pár lökés után.
A hátára feküdt, mellkasára ráhúzott. Kezét lazán a derekamon hagyta, amolyan birtokló stílusban.
Én pedig nem tudtam elmenekülni előle - csak kezeimbe temetve az arcomat éreztem meg a szörnyű reimsi éjszaka óta először a könnyeimet.
Hangosan lihegve könyököltem fel, hogy rá nézhessek. Ő is engem nézett, szeme titokzatosan csillogott. Ismét felé nyúltam, magam felé akartam húzni, hogy egész testével betakarjon engem. Újra az ölelő karjai között akartam lenni, táplálni azt a mindent elsöprő vágyat bennem.
Egy mosoly játszadozott az ajkain, de teljesítette kérésemet. Nem mondtam ki hangosan, de vágyamnak eleget téve szorosan ölelt magához és csókolt meg. A kezem a hátára révedt, akaratlanul is körmeim belemélyesztve húztam magamhoz még közelebb, bár ez nem volt lehetséges.
Gyakorlott nő révén lábammal kezdtem el lehúzni róla a nadrágot. Ez nem ment gyorsan, így a kezemmel is kénytelen voltam rásegíteni. Egész a bokájáig húztam le, onnan ő pár rúgással el is távolította azt. Remegő kezekkel, mint egy kezdő, nyúltam a férfiasságához. Szerszáma már félig felállva feszült kettőnk között, már csak ettől a tudattól is újra izgalomba jöttem.
Méretes tagján lágyan simítottam végig, ugyanolyan gyengéd akartam lenni, mint ő, ugyanabban a földöntúli örömben akartam részesíteni.
Akárhogy próbáltam fordítani a helyzeten, ő masszívan felettem maradt nem engedve el az ajkaimat. Hát jó, ha így játszunk, legyen.
Rámarkoltam, gyors tempóban húztam a bőrt fel és le. Az ujjaim épp csak átérték. Mindent beleadtam, aminek az volt a jutalma, hogy belenyögött a csókba. Ajkait nem emelte le az enyémekről, így olyan volt, mintha egyszerre élveztem volna vele. De úgy is volt - az öröm pont annyira árasztotta el Őt, mint engem.
Hirtelen éreztem meg kezét a csuklómon. Szorosan markolt rá, így képtelen voltam a folytatásra.
De miért? Nem akarja, hogy én is segítsek rajta? Ennyire lenéz?
Fájdalmasan gondoltam ebbe bele, majd néztem rá. De tekintetünk találkozásánál mindent megértettem. Egy ujját éreztem meg magamban, majd csatlakozott hozzá még egy. Felkészített a menetre. Kezét a hátamra helyezve emelte meg a csípőmet, másik kezével szerszámát a bejáratomhoz illesztette, de még mielőtt belém hatolt volna, rám mosolygott.
Szememet a könnyek csípték, ez akkor sem múlt el, mikor megtette, majd mellettem könyökölve hatolt belém még mélyebben. A sírás határára kerültem, ha nem lett volna ilyen jó, biztosan elbőgöm magam. De a vágyaim győztek, mindenen felülkerekedve munkálkodtak bennem.
A lábaimat ismét a csípője köré fontam, hogy annyira bennem lehessen, amennyire csak lehetséges. Arcát a hajamba fúrta, pont a fülem mellé. A nyaka köré fontam kezeimet, selymes hajába beletúrva nyögtem fel.
Lassan kezdett el mozogni, majd folyamatosan gyorsult fel. Kétségtelen, ő sokkal jobban tudta a dolgát, mint én valaha is.
Mély, határozott lökéseitől a szívem heves vágtába kezdett. Valahogyan megszűntek a határaink, már fogalmam sem volt, hol értem véget én, és ő hol kezdődött. Forróság öntötte el a testemet, olyan vágy, ami semmihez nem volt fogható. Egy emberként mozogtunk, nem kellett ráhangolódnom, valahogy azonnal sikerült.
Úgy éreztem, ismét emelkedek, vagy egy szakadék széléhez értem inkább. Lángoló testemet semmi nem lett volna képes lehűteni - csak az az öntudatlan zuhanás, ami utána következett. A férfi bennem élvezett el, pont előttem. Ez a beteljesülés sokkal inkább hasonlított egy végtelen esésre, egy érkezés nélküli zuhanásra. Úgy éreztem, csak lebegek, minden megszűnt körülöttem.
De minden zuhanás végén ott a fájdalmas földet érés, ami akkor is bekövetkezett. Az ismeretlen Adonisz hangosan lihegett mellettem, az intenzív orgazmus után nem húzódott ki azonnal, majd csak pár lökés után.
A hátára feküdt, mellkasára ráhúzott. Kezét lazán a derekamon hagyta, amolyan birtokló stílusban.
Én pedig nem tudtam elmenekülni előle - csak kezeimbe temetve az arcomat éreztem meg a szörnyű reimsi éjszaka óta először a könnyeimet.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése