2012. szeptember 16., vasárnap

Happy birhtday 2.0 (G-Dragon)

Ez a fici Briginek íródott a születésnapjára. Nagyon sok boldog születésnapot szertenék kívánni, és remélem tetszik :D


GiTae álmosan kelt fel. Tegnap nem kellett volna olyan sokáig fennmaradnia…
De most komolyan, ki tud ellenállni a doramáknak? Mindegyik olyan izgalmas, egyszerűen lehetetlen abbahagyni…
Kikelt az ágyból, és felöltözött. Szépen megcsinálta a sminkjét, hiszen ma van a születésnapja. Tavaly egy meglepetéspartit szerveztek neki, amit csak nehezen lehet felülmúlni. De most sem kételkedett a barátnője, Miu képességeiben. Mindig ki tud valamit találni.
- Jó reggelt, szülinapos - köszöntötte az anyukája, amikor lement reggelizni.
- Jó reggelt - felelte egy hatalmas mosollyal.
- A szülinapi reggeli pedig amerikai palacsinta! - rakta le elé. Minden évben amerikai palacsintát kapott a szülinapjára, mivel imádta.
- Juharszirup? - kérdezte csillogó szemekkel.
- Tessék - adta oda azt is mosolyogva.
GiTae lassan ette meg a reggelijét, hiszen ilyet csak egyszer egy évben kap. Összepakolt a táskáját, utána pedig az apukája elvitte az iskolába.
Tavaly senki sem mondta neki, hogy "Boldog születésnapot!", vagy "Isten éltessen!", és azt hitte, hogy teljesen megfeledkeztek róla a barátai. Meg se fordult a fejében, hogy délután a csőtörés helyett, mindenki otthon fogadja, aki számít neki.
Később kiderült, hogy Miu a szüleit is felhívta, hogy írjanak egy üzenetet GiTae-nak, hogy csőtörés van náluk, ezért ne siessen annyira haza. Ez idő alatt sikerült teljesen feldíszíteni a házat.
Fergeteges parti volt.
- Boldog születésnapot! - ugrott a nyakába Miu, miután beért az osztályterembe. Szóval idén nem lesz meglepi parti.
- Köszönöm - mondta mosolyogva a lány.
- Tessék, csak hogy el ne fújjon a szél - adta át neki az ajándékát. Sok-sok csoki és édesség volt benne.
- Erre nincs semmi szükség - felelte nevetve.
- Nem lehetne egyszerűen megköszönni? - kérdezte Miu, miközben karba tette a kezeit.
- De igen. Köszönöm - hálálkodott.
Az egész osztály letámadta, és kórosban (hamisan) énekelték neki a Happy Birthday-t.
- Mi folyik itt? - kérdezte a tanár.
- Semmi, semmi - felelte Sohyun, majd mindenki helyet foglalt.
- Jelentést kérek - mondta ismét a tanárnő.
- Az osztály létszáma 25, nem hiányzik senki - felelte a hetes.
- És GiTae-nak születésnapja van! - kiabálta be Miu, mire mindenki elkezdett nevetni, maga az említett, pedig kissé elpirult.
- Boldog születésnapot kívánok - mondta egy mosoly kíséretében a tanárnő. Ez nagyon ritka volt.
A többi óra is hasonlóan telt el.
GiTae-t mindenki felköszöntötte, még az is, aki nem ismerte.
- Olyan meglepetésem van neked, amiről még álmodni sem mertél - mondta a tanítás végén Miu.
- Igen?
- Aha. Most nem hozzád megyünk, hanem hozzánk.
- Ismét egy parti? - kérdezte csillogó szemekkel GiTae.
- Hogy te mindig csak partiznál - mondta nevetve Sohyun.
- Nem, ez aljas rágalom! Csak a tavalyi olyan jó volt.. sose fogom elfelejteni…
- Pont ezért. Ha megismételnénk, biztos nem sikerülne ugyanolyan jól. Idén valami teljesen mást találtam ki - felelte titokzatos mosollyal Miu.
- Áruld el, kérlek!
- Még mit nem! Majd megtudod, csak - gyorsan az órájára nézett - még fél órát kell várnod.
- Hmmm, rendben - sóhajtott egy nagyot GiTae. Nagyon nem szeretett várni.
Nevetve mentek haza hármasban Miu lakására.
- Miu, azt mondtad, nem parti lesz - mondta GiTae nevetve, miközben látta a sok bulizó embert.
- Nem. Azt mondtam, hogy nem ugyanolyan lesz - helyesbített Miu.
- Most már tényleg kíváncsi vagyok - vágott egy cuki fintort GiTae.
- Majd megtudod - ismételte el Miu.
Bementek, és miután lepakoltak, csatlakoztak a többiekhez. Ismét ott volt GiTae összes barátja, aminek nagyon örült. El is felejtette azt a rejtélyes meglepetést.
Épp az egyik osztálytársával beszélgetett, amikor meghallotta a hangot.
Az egyetlen, utánozhatatlan, lehengerlő hangot.
Az első gondolata ez volt: Most biztos csak álmodok. Ez nem lehetséges.
Aztán rögtön a második: Miu ezt nem intézhette el. Lehetetlen, hogy Ő itt legyen…
De tényleg ott állt előtte, személyesen, élet nagyságban.
- Köszöntök mindenkit, és boldog születésnapot szeretnék kívánni GiTaenak! - mutatott G-Dragon a lányra.
Teljesen elakadt a lélegzete, azt sem tudta, hogy fiú-e vagy lány. Abban a pillanatban nem is volt érdekes.
G-Dragon egy soha nem hallott dalt kezdett el énekelni, és végig fogva tartotta GiTae pillantását. A lány elmerült csodaszép szemeiben, és csak akkor eszmélt fel, amikor a közönség megtapsolta az énekest.
Utána csatlakozott hozzá az egész Big Bang, és a híresebb számaikat kezdték el énekelni.
Miunak ismét sikerült valami hatalmasat alkotnia. Igaza volt, erre GiTae álmában sem gondolt volna. Hogy itt az egész Big Bang, az ő szülinapján, és csak neki énekelnek.
Amikor meg tudott mozdulni, a többiekkel elkezdett táncolni. Aztán megkereste Miu-t, és a nyakába ugrott.
- Hogyan? Te őrült vagy! Soha életemben nem kaptam még ennél jobb ajándékot! - kiáltotta túl a zenét a lány.
- Nincs mit, tudtam, hogy tetszeni fog - felelte Miu.
A fiúk egy fél óra után kis szünetet tartottak. Aztán a rögtönzött színpadra felállva egy tortával hívták fel GiTae-t.
Először el akart bújni a lány, hogy senki ne lássa a remegő lábait. De mégis kívülről semmi nem látszódott rajta, és magabiztosan sétált fel a színpadra.
- Még egyszer boldog születésnapot szeretnék kívánni - mondta G-Dragon, és megölelte.
GiTae egy életen keresztül se tudná ezt törleszteni Miunak.
A szíve repesett, olyan boldog volt, mint még soha.
Jiyong megfogta a kezét, és együtt vágták fel a tortát. Mindenki elkezdett tapsolni, és fütyülni.
Két óra múlva már mindenki megette a részét, és tovább folytatódott a buli. Már nem a srácok énekeltek, hanem beraktak egy zenét, a fiúk meg beszélgettek egymással, vagy a többiekkel.
GiTae egy pillanatra el tudott szabadulni a tömegtől, és a konyha felé vette az irányt. Jól jönne neki most egy kis hűsítő…
Ha visszagondolt arra az ölelésre, még most is hevesen vert a szíve.
- Nocsak, egyedül van a szülinapos - hallotta maga mögül a hangot. Nem képzelődött, ez tényleg Jiyong volt.
Mosolyogva fordult meg.
- Csak inni jöttem. Most jut eszembe, te nem kérsz valamit? - kérdezte kedvesen.
- Hm, most megkívántam valami édeset - mondta, miközben végig a szemébe nézett.
Ha lehetséges, még a füle is elpirult a lánynak. Ez olyan félreérhető volt…
Teljes zavarában elfordult, és a pultnak támaszkodott.
- Van esetleg gumicukor, vagy süti, vagy… - nem tudta tovább mondani, mert GD a szavába vágott.
- Én inkább valami méz édeset kóstolnék meg - mondta. GiTae hallotta, ahogy az ajtóból elindult felé, és szinte pontosan mögötte állt meg.
GiTae nyelt egy aprót, majd lassan fordult meg. Egy vigyorgó G-Dragonnal találta szembe magát. A szája széle neki is felfelé görbült.
Jiyong szorosan a lány mellett a pultra tette a kezét. GiTae hirtelen olyan kicsinek, és törékenynek érezte magát vele szemben.
- Szóval, valami édeset szeretnél - mondta incselkedve GiTae. Igazából sosem volt az a félős lány, mindig is szeretett a tettek mezejére lépni.
Jiyong halkan felnevetett, de nem tartott sokáig, mert lehajolt a lányhoz, és megcsókolta.
Lassú csóknak indult, de a GiTae G-Dragon nyaka köré fonta a kezeit, lehúzta magához, és elmélyítette a csókot. Lehunyta szemeit, és próbálta figyelmen kívül hagyni zakatoló szívét.
Hihetetlen volt ez az egész, hogy a szülinapján itt van az egész banda, most pedig a biasával csókolóznak a konyhában. Álomba illő volt.
GiTae szakította meg végül a csókot, és lihegve nézett Jiyong szemébe.
- Köszönöm - suttogta a lány.
GD csak elmosolyodott, majd adott még egy puszit a lány ajkaira. Utána visszament a bulizó tömegbe.
GiTae rettenetesen jól érezte magát, ez a parti még jobb volt, mint amit álmodott.
Bár soha többé nem látta Jiyongot hálás volt neki, amiért ilyen ajándékot kapott tőle. És Miunak is, aki a barátnők barátnője volt.
Hajnali három felé feküdtek le Miuval és Sohyunnal, mivel ott aludtak mindannyian. GiTae mosollyal az arcán aludt el, és hálás volt mindenért. A mai napért, a csókért, a koncertért, a sok ajándékért, a rengeteg felköszöntésért, és a sok barátjáért, akik eljöttek. 



Subscribe to Our Blog Updates!




Share this article!

2 megjegyzés:

Return to top of page
Powered By Blogger | Design by Genesis Awesome | Blogger Template by Lord HTML