- Reggeliztél már? - kérdezte anya, mikor a táskámmal a vállamon rohantam az ajtó felé.
- Majd a suliban fogok - kiáltottam vissza, és rohantam. A buszmegálló két percre volt a lakásunktól, amit futva fél perc alatt meg tudtam tenni. Ez volt a szerencsém, mert ha lekésem, csak fél óra múlva jön a következő, ami egyenlő a késéssel.
Persze, hogy ilyenkor alszok el. Röpke tíz perc alatt zuhanyoztam, felöltöztem, bepakoltam, megágyaztam, adtam a kutyámnak ennivalót, és még egy kávét is sikerült meginnom. Szuper teljesítmény.
A buszon sajnos nem volt hely, így végig állnom kellett. Kb. fél óra, míg innen beérek a suliba. Kellett nekünk a külvárosban lakást vásárolni.
 |
| NiTae |
- Szia, te vagy Ari, igaz? - jött oda hozzám egy lány. Egyáltalán nem volt ismerős.
- Igen - feleltem mosolyogva azért.
- Egy suliba járunk. Én is ott voltam múlthét pénteken - mesélte. Valahogy gondolhattam volna…
- És hogy hívnak?
- Park NiTae.
- Van bandád, vagy szólóban nyomod? - Te jó ég, komolyan ez volt a második kérdésem? Igaza lett YoSeobnak… megszoktam…
- Egyenlőre még sehogy sem. Másodikos vagyok én is, de még nem tudom, mit is szeretnék - mondta kissé elpirulva. Nagyon aranyos lánynak tűnt.
- Értem. Akkor sok sikert a választáshoz - mosolyogtam rá kedvesen.
Míg a suliba értünk, sokat beszéltünk. Kiderült, hogy ő is azon a környéken lakik, ahol én, és hogy egy megállóval hamarabb szokott felszállni.
Aztán a téma természetesen a suli felé vette az irányt. Bár IU is sok mindenről mesélt nekem, de NiTae mondta, hogy mostantól a bandák gőzerővel próbálnak, mert két hónap múlva lesz a nagy tehetségkutató.
Ennek örültem. Hiszen ha mindenki gyakorol, az azt jelenti, hogy nem kell másra figyelniük, ergó rám. Két véglet volt lehetséges, és nekem egyik sem tetszett. Az, ami az első héten volt, mikor mindenki átnézett rajtam, vagy az, amit IU is mondott, hogy mostantól versengeni fognak értem. Mind a kettő rémes… én csak barátokat akartam, és beilleszkedni.
De ha belegondolok, nem is lehet olyan rossz másokkal táncolni.
Nem, ezt most azonnal ki kell vernem a buksimból. Nem szabad ilyenekre gondolnom, mert akkor bekerülök egy ördögi körbe, ahonnan soha nem lesz kiszállás.
- Nézd, ott van Tempo. Ő a Big Bang egyik rappere - suttogta NiTae. Megpróbáltam feltűnés nélkül hátranézni, és ki is szúrtam. A fülében fülhallgató volt, és meredten maga elé bámult. De a következő megállónál felszállt egy lány, akivel beszélgetni kezdett.
- Ő kicsoda? - fordultam ismét NiTae-hez, és a lány felé bólintottam.
- Chaerin, de mindenki CL-nek hívja - mesélte. Ha jól tudom, ő a 2NE1 tagja.
NiTae sok számot átküldött. Nem is gondoltam volna, hogy ebben a suliban mindenki a saját maguk által készített zenét hallgatja. Milyen meglepő tény, nemde?
Leszálltunk a buszról, és elindultunk a suli felé. Előttünk egy nagyobb banda vergődött össze, ahogy láttam, ők is a mi iskolánkba járnak. Még nem vettek észre, szerencsére.
Aztán már csak egy utcányira jártunk, amikor befutott YoSeob is. Ismét azt a hatást érte el nálam, mint amikor először láttam. Már kezdett hidegebb lenni az idő, és egy sapit vett fel. Eszméletlenül aranyos volt.
De ahogy láttam, most vele voltak a haverjai is. Szóval ők lennének a Beast.
NiTae-val kettesben mentünk be a suliba. A folyosókon lehajtott fejjel suhantam végig, de még így is észrevettek páran. Megnyugodtam, amikor minden feltűnés nélkül beértem az osztályterembe.
A szokásos helyemre ültem le, Zinger mellé.
- Helló - köszönt hatalmas mosollyal. - Mizujs?
- Semmi különös. Veled? - Olyan érzésem volt, mintha csak egy betanult szöveget mondtunk volna.
- Mától kezdődnek a próbák. Szerencsére sikerült lefoglalnunk egy termet, ahol gyakorolhatunk - mesélte. Sun Hwa ismét hátrafordult.
- Miről folyik a bájcsevej? - kérdezte.
- Csak azt meséltem, hogy lefoglaltunk egy termet - ismételte el Zinger.
Hyosung és Ji Eun egyszerre jöttek, és leültek. IU még sajnos nem volt itt.
A beszélgetésünk sok embert érdekelt, és mindenki a padunk köré gyűlt. Kicsit úgy éreztem, mintha én lennék a menő csaj a filmekben, akivel mindenki beszélgetni akar. Nem voltam olyan hülye, hogy ezt elhiggyem. Mindenki a tudásom miatt akar velem lenni… király…
Az órák játszi könnyedséggel teltek el. Ebédszünetben megbeszéltük IU-val, hogy az ebédlő előtt találkozunk.
Miközben ott álltam, csatlakozott hozzám NiTae is. Közösen vártuk meg IU-t. Miután megérkezett, leültünk egy asztalhoz, és beszélgettünk.
Még a kaja felénél se járhattam, amikor egy élénkvörös hajú srác jött az asztalunk felé. NiTae mellett az asztalra rakta a kezét, és puszit adott az arcára.
- Nem baj, ha leülünk mi is? - kérdezte, mire NiTae kérdőn nézett ránk. IU-val szinte egyszerre bólintottunk.
Öten ültek le körénk. Mind bemutatkoztak nekem. Hyunseung, a vörös hajú, GiKwang, a szőke, DongWoon a másik szőke, DooJoon a barna, és Junhyung akinek szintén barnás volt a haja. Valahonnan ismerősnek tűntek nekem.
- Bocsi, hogy késtem, de a kémia tanár még lökte nekem a dumát - jött oda hozzánk könnyedén YoSeob, és húzott oda magának egy széket. Elkerekedett szemekkel néztem rá, majd mielőtt még észrevehette volna, lesütöttem a szemeimet.
Komolyan nem lehetek ilyen szerencsétlen…
Csak mellettem volt hely, így ott ült le. Elrohant a tálcájáért, majd visszaült, és elkezdett enni, miközben végig beszélt.
- Ó, Ari, neked nem is köszöntem - mondta, miközben rám mosolygott. Félve néztem rá, amit rögtön meg is bántam. A barna szemei szinte ordítottak, hogy vesszek el bennük. Játékosan mosolygott, és várta, hogy én is köszönjek neki.
Mégis hogyan, amikor itt van egy hatalmas gombóc a torkomban?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése