DooJoon az egyik iskola kinti focipályáját foglalta le. Már mindenki teljes menetfelszerelésben állt a pálya közepén, amikor megérkeztünk.
YoSeob elment átöltözni, és pedig szépen odaandalogtam, mintha nem is mi késtünk volna fél órát minimum.
- Milyen szép reggelünk van, nem? - kérdeztem az égre nézve.
- Szép reggel? Még szebb lett volna, ha… - kezdett bele DooJoon.
- Szerintem is kellemes. Kár, hogy egy ideig nem lesz már ilyen - mondta eltűnődve Woonie, mire a vezetőnek még a szava is elállt. Jó lenne tudni, hogy mi történt.
A légkör elég furcsa volt. Senki nem szólt egy szót sem. Vagyis Kiki meg Tori nevettek valamin, de a többiek csak álltak.
- Egyébként ha már ennyit kellett várni YoSeobékra, nem hívunk másokat is? - vetette fel végül HsunSeung. - Nem mindegy, hogy egy fél, vagy egy óra múlva kezdjük el?
- Tökéletes ötlet! - mondtam.
- De kiket hívjunk? - kérdezte DooJoon.
- Én felhívhatom Himchant. Szinte biztos vagyok benne, hogy ők benne lennének - mondtam. Mikor DooJoon bólintott, kicsit félreálltam, és felhívtam. Szinte azonnal felvette, és mondta, hogy az egész csapatot is viszi.
- Hé, nem hívjuk ide a Super Juniort? - kérdezte Woonie.
- Mert megvan a számuk? - nézett rá kétesen HyunSeung.
- Aha. A múltkori táncos bulinál összehaverkodtam velük - mondta büszkén a maknae.
- Akkor jó sokan leszünk! - jelentette ki vidáman Kiki.
- Szerinted eljön az egész csapat? - kérdeztem elkerekedett szemekkel.
- Azok a fiúk szinte mindig, mindenhova együtt mennek - válaszolta Jun. Most vettem észre, hogy itt van. Ma reggel ő is csendes volt.
Woonie félrevonult, és telefonált. Ekkor érkezett meg YoSeob.
- Miről maradtam le? - kérdezte vidáman.
- Jönni fog a B.A.P és a Super Junior is - válaszoltam.
- Waoo, akkor jó sokan leszünk! - ismételte meg Seobie Kiki mondatát. De ő olyan gyermeki csodálattal mondta.
- Nem kevesen, az biztos - feleltem, és kaptam egy puszit.
Fél óra múlva már mindenki ott volt. Amíg a fiúk megbeszélték a beosztást, mi Torival leültünk a pálya szélére. Azért örültem, hogy ennyien jöttek, mert így még véletlenül sem kerültem DooJoon szeme elé.
Miután befejezték a megbeszélést, a fele csapat mezt vett fel, a másik pedig nem. Elhelyezkedtek a pályán. Mint várható volt, DooJoon rúgta a kezdőrúgást, de az előtte álló YongGuk gyorsabb volt.
Sosem szerettem igazán a focit, de ezt nagyon élveztem. Ha gólt rúgott valamelyik csapat, dalra fakadtak, vagy éppen örömtáncot jártak. Voltak persze félreértések is, amikor a mi véleményünket kérték ki. Én inkább csendesen meghúzódtam a sarokban, Tori viszont nagyon értette a dolgát. Tényleg, mondott valami olyasmit, hogy a bátyja sokáig focizott, és ráragadt valami.
Aztán megjelent pár rajongó is. Mint kiderült, a fiúk kiírták Twitterre, hogy közös focizás lesz. A fanok meg gondolom az összes focipályára ellátogattak, csak azért, hogy láthassák kedvenceiket.
Egy óra múlva tartottak egy kisebb szünetet. Mindenki kifáradtan terült el ott, ahol volt. DooJoon mondta, hogy 10 perc szünetük van.
YoSeob valahogy odakullogott hozzám,és a fejét az ölembe rakta.
- Hana… hol van az a hideg víz? - kérdezte kifulladtan.
- A fenébe, tudtam, hogy valamit elfelejtettem - csaptam a fejemre.
- Semmi baj - mondta mosolyogva. Elcsodálkoztam, hogy hogyan is sikerült rátalálnom. Mert én kincset szereztem, az biztos.
- Egyébként nagyon jó voltál!
- Kihagytam két helyzetet. Ezt nevezed te jónak? - kérdezte nevetve.
- Én nem nagyon értek hozzá, de háromszor elvetted a labdát az ellenféltől!
- Te tényleg ugyanazt a meccset nézted? Kétszer ők szerezték meg tőlem.
- Nem baj, nekem akkor is te vagy a sztárfocista! És az nem baj, ha most nem sikerült. Még van időd bizonyítani - biztattam mosolyogva.
- Mindent beleadok, a kedvedért - válaszolt.
- Akkor győznötök kell!
- Egyáltalán tudod mennyi az állás? - kérdezte nevetve.
- Azt nem nekem kell tudni - néztem félre.
- Mi vezetünk 2 góllal - szólt nekünk Kiki.
- Kettővel? - kerekedtek el a szemeim.
- YoSeob nem fog tudni nyerni ellenem - mondta magabiztosan mosolyogva GiKwang.
- De menni fog neki! Csak a megfelelő motiváció kell - mosolyodtam el huncutul. Valamit súgtam YoSeob fülébe, mire teljesen felpörgött. Pont jókor jött, mert elkezdődött megint a meccs. Nem értettem hozzá többet, mint 10 perccel ezelőtt. De az láttam, hogy Seobie nagyon erősen próbálkozik, és ment is neki. Mindig is tudtam, mivel kell motiválni az embereket.
De ez sem volt elég. Amikor DooJoon berúgta az utolsó gólt, vége lett.
- Kik nyertek? - kérdeztem Torit.
- GiKwangék - nézett rám picit sajnálkozva.
- Majd lesz máskor is meccs, és akkor ki fog kapni az a gazember - morogtam, mire Tori felnevetett.
- Nem gazember! - mondta.
- Kicsoda a gazember? - kérdezte Kiki, és átölelte Torit.
- Te nagyon is jól ismered. Szinte ikertestvérek lehetnétek - mondtam gonoszul mosolyogva, majd odamentem Seobiehoz.
- Veszítettem - dörgölőzött oda hozzám.
- Majd máskor nyerni fogsz - mondtam kedvesen mosolyogva.
- Engem nem az érdekel. Hanem, hogy most akkor nem fogsz velem eljönni - válaszolta nyafisan.
- Talán egyszer, majd meglátom - mondtam.
A fiúk elmentek átöltözni, utána pedig az utca másik végében lévő étterembe mentünk el mind.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése