Fáradtan nyitogattam a szemeimet. Üres ágyban ébredtem fel.
A szoba másik felében DongWoon aludt. Most kiszedek belőle mindent.
Felálltam, átrohantam hozzá, és ráugrottam. Lovagló ülésben helyezkedtem el a hasán.
- Hé - válaszolta morcosan.
- Jó reggelt Csipkerózsika.
- Hana?
- Mégis kire számítottál?- kérdeztem sunyi mosollyal.
- Direkt kínzol?- kérdezett vissza nyúzottan.
- Béküljetek már ki. Olyan rossz rátok nézni.
- Nem vesztünk össze. Csupán már csak barátok vagyunk.
- Aha! Nem is tagadod, hogy több volt köztetek!
A csípőmre rakta a kezét, és fordított egyet rajtunk. Most ő volt felül.
- Én soha nem is tagadtam. Ő játszadozott velem!- sziszegte.
- Mi-micsoda?- dadogtam.
De ekkor egy köhintést hallottunk. Ami YoSeobhoz tartozott.
- Ti meg mit csináltok?- tette fel a kérdést érdeklődve.
- Beszélünk!- vágtam rá.
- Hagyjalak titeket még kettesben, vagy esetleg hajlandóak vagytok velünk jönni?
Gyorsan kikeltem Woonie mellől, és odarohantam hozzá.
- Megyünk - válaszoltam egy reggeli csók után.
YoSeob egyik pulcsiját vettem fel, és mentünk ki a konyhába. Egy égett omlett volt a reggelim.
- Mit csinálunk ma?- kérdezte JunHyung.
- Nekünk ma koncertünk van - mondtam.
- Most jut eszembe, kaptam egy SMS-t, hogy nekem, YoSeobnak, JunHyungnak és GiKwangnak ma fotózásra kell mennünk - csapott a fejére HyunSeung.
- Komolyan? Nem is tudtam róla...- mondta DooJoon.
- Mondom, hogy most kaptam az SMS-t.
- De miért nem nekem üzentek?
- Honnan tudjam?
A reggeli után visszamentünk a szobába (amit Woonie gondosan elkerült).
YoSeob magához húzott, és megcsókolt. Most azonban nem engedhettem a kísértésnek. A kezeim a mellkasára raktam, és gyengéden eltoltam magamtól.
- Haza kell mennem - suttogtam.
- Nem maradhatsz még egy kicsit?
- Most nem lehet... majd holnap találkozunk - köszöntem el tőle, és elindultam hazafelé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése