2012. június 29., péntek

Love Affair 20. rész (GiKwang)


A következő napok kínkeservesek voltak számomra. Egyedül a zenébe tudtam menekülni, nem foglalkoztam semmi mással. Egy hét eltelt, és én semmit nem változtam. A hangulatom nem lett se jobb, se rosszabb.
Megpróbálták kihúzni belőlem, de egyszerűen leráztam mindenkit. Nekem csak magányra volt szükségem.
Egy hét után rájöttem, hogy hiányzik Kiki. És utáltam magam ezért az érzésért. Utálnom kellene, de csak a hiányát éreztem.
Úgy viselkedtem, mint egy élő hulla. Ettem, ittam, ha kérdeztek válaszoltam, de ennyi is volt. Szánalmasnak éreztem magam, hogy ennyire nem tudok túllépni egy szakításon.
Kicsit szerencsétlennek éreztem magam, hogy az első igazi kapcsolatomat ennyire megsínylettem.
A második héten próbáltam meg élni ezzel a tudattal, és csak a szépre emlékezni. Vagyis inkább nem is gondoltam rá.
Próbáltam inkább a barátaimra gondolni. Szinte minden nap velük voltam, és kiélveztem ezt a maradék időt. Azt hiszem, sikerült pár maradandó kapcsolatot létesítenem.
Az utolsó héten, utolsó előtti napján keresett fel Jun.
Neki felvettem a telefont.
- Szia - szóltam bele vidáman.
- Szia, rég beszéltünk - mondta.
- Hát igen… de szinte mindig elfoglalt vagyok.  A barátaimmal találkozgatok. Holnap fogok visszautazni Magyarországra.
- Micsoda? És ha nem is hívlak, nem szólsz? Hogy fogok én így elbúcsúzni tőled?
- Holnap kijöhetnél a reptérre. Ott könnyekig meghatódva tudnánk elköszönni - mondtam nevetve.
- Én is megyek! - szólt bele YoSeob.
- Hé, ki vagyok hangosítva? - kérdeztem tetetett mérgességgel a hangomban.
- Mi szeretünk téged! - mondta Woonie is.
- Én is szeretlek titeket.
- Akkor holnap mind az öten kimegyünk- szögezte le DooJoon. - De ha lehet, a saját repülődet ne késd le.
- Most nem lesz, aki lefoglaljon! - mondtam kicsit elkenődve. Síri csend következett, majd hallottam, hogy náluk nyílik az ajtó.
- Jó reggelt - hallatszódott elmosottan Kiki hangja is. - Ti meg mit csináltok? - kérdezte. Ekkor nyomtak ki a srácok. Volt eszük.
Attól függetlenül, hogy mi történt, örültem, hogy utoljára hallhattam a hangját.
Egész éjjel sírtam. Így sikerült véglegesen lezárni ezt a kapcsolatot.



Subscribe to Our Blog Updates!




Share this article!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Return to top of page
Powered By Blogger | Design by Genesis Awesome | Blogger Template by Lord HTML